Gépészeti Technikum és Kollégium

Mátészalkai Szakképzési Centrum

COVID-19 járványhelyzettel kapcsolatos eljárásrend

Felnőttképzés - 2021/2022

Informatikai partnerünk

Informatikai partnerünk az Elektrix Rendszerház

Elismeréseink

A CodeWeek oldala

Kapcsolódó oldalak

 A Mátészalkai Szakképzési Centrum oldala

-----

Az Innovatív Képzéstámogató Központ oldala

-----

 Az NSZFH oldala

-----

A felvi.hu oldala

 -----

Az Oktatási Hivatal oldala

 -----

A Diákoldal elérhetősége

Pályázataink

EFOP-3.1.9-17-2017-00008 - Iskolapad újratöltve - „Gépészeti újratöltve”

Az Iskolapad újratöltve EFOP-os pályázat oldala

 

GINOP-6.1.3-17-2018-00006 - Idegen nyelvi készségek fejlesztése Mátészalka és vonzáskörzetében élő lakosság körében

Az Idegen nyelvi készségek fejlesztése című GINOP-os pályázat oldala

 

A Határtalanul Program oldala

 

TIOP-3.1.1/08/1/2008-0016 - A Szatmár-Beregi TISZK infrastrukturális fejlesztése

 

TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0013 - A Szatmár-Beregi TISZK szakmai fejlesztése



Málenkij robot kifejezés eredete az orosz malenkaja rabota (маленькая работа) szókapcsolatra utal, ami  „kis munkát” jelent. A második világháború során Magyarország területére érkező szovjet fegyveres szervek – a Vörös Hadsereg, a Belügyi Népbiztosság (NKVD), az Állambiztonsági Népbiztosság (NKGB) és a szovjet katonai hírszerzés (SZMERS) – emberei többnyire ennek a kifejezésnek a sűrű használatával vagy csak néhány perces igazoltatás ígéretével, hazugságával hurcolták el a polgári lakosság tömegeit 13 évestől a 62 évesig több éves szovjetunióbeli kényszermunkára. Ezekkel a hazugságokkal csapták be az ártatlan civilek százezreit, hogy az esetleges tiltakozásoknak, ellenszegüléseknek, valamint a szökési kísérleteknek elejét vegyék. Ezért vált ez a két szó Magyarországon a köztudatban, majd ennek nyomán a történész szakmában is a polgári lakosság tömeges elhurcolásának és több éves szovjetunióbeli kényszermunkájának a kifejezésévé.

A mai Magyarország területéről mintegy 150-170 ezer polgári lakost hurcoltak el „málenkíj robotra”, míg a korabeli, 172 000 km2-es 14,7 millió lakosú Magyarországról 250-270 ezer civilt.

A polgári elhurcoltak nagyobb része hadifogoly-, míg kisebb részük internálótáborba került. Utóbbiba német származás okán, illetve ürügyén vitték el az embereket, akik között már nők és leányok is tömegesen voltak. A „málenkij robotra” elhurcoltak többségét bányákban, fakitermeléseken, építkezéseken, gyárakban, kisebb részüket kolhozokban és szovhozokban dolgoztatták embertelen körülmények között.

Az éhezés, a nélkülözések, az embertelen, antihigiéniás körülmények és a megerőltető kényszermunka következtében a deportáltak 30-40 %-a meghalt, de voltak olyan települések, ahol az elhurcoltaknak több mint 60%-a veszett oda. Többségük a lágerek környékén, jeltelen tömeg-, ritkábban egyszemélyes sírokban lett elföldelve, míg kisebb részük a ki- vagy a hazafelé vezető vasútvonalak mentén lett elhantolva. Elhalálozásukról a szovjet szervek semmiféle hivatalos értesítést nem adtak, jelentős részük földi útjának végéről még ma sincs semmiféle információ.

A málenkij robot eseményeit bemutató kiállításon, a kárpátaljai magyarok 1944-es deportálásának 70-ik évfordulójára készült táblákon információkat és összefoglaló térképeket tekinthetünk meg Kárpátalja szovjet megszállásáról, a deportált emberek összegyűjtésének folyamatáról, az elhurcolások útvonaláról, a lágerben tapasztalt életkörülményekről, illetve az elhurcoltak emlékére állított kárpátaljai emlékhelyekről.

A Gépészeti Facebook oldala     A Gépészeti Youtube csatornája

E-Napló

A KRÉTA oldala
Google Play áruház oldala

A tanítási órák rendje

Térítésmentes angol órák

Térítésmentes angol órák oldala

Ápolói ösztöndíj program

Az ápolói ösztöndíj oldala

Pénz7

A Pénz7 tematikus oldala

OSense O-Sense